ébredezek... 6 óra, megint
Hallom a kinti mozgolódást, kelek én is. Ma is meg kell tenni mindent, amit lehet.
Az ágy jól tette dolgát, nem fáj semmim, a hálózsák egy kicsit hűvös volt póló-gatyára vetkőzve :/ kellenek ruhák.
Egy öltöny, egy farmer, pár póló, egy edző cipő és jó pár ing, amit itt csak az iskolások hordanak.
14Kg :/ hát ez kevés.
Ezen javítani kell...
Reggeli gyors rutin, készülődés.
A tegnapra várt csomagért elmegyünk a szállítócéghez, ahol kisebb kavarodás után az áhított dobozzal a kézben a központ felé vesszük az irányt.
Leparkolunk, Mogyi pénzt dob az automatába, sacc annyi, mint 'otthon'.
A postán újabb dobozok. Mogyi úgy bontogatja, mint egy kisgyerek karácsonykor :) Édes.
Egy kis ön-kényeztetés... már kellett.
Utunkat egy sportruházati Kánaán felé vesszük. Sport Direct. A budaörsi Decathlonhoz tudnám hasonlítani, csak harmad akkora helyre zsúfolva, de még sem nyomasztó.
Válogatok, számolgatok. Mogyi és Joe tanácsait követve keresem a legszükségesebb és lehetőleg a legolcsóbb darabokat. Egy cipő, két póló, egy jogging felső és alsó. Ezekért otthon egy vagyont fizetnék, de itt kb harmad, ha nem negyed annyit fizetek :)
Puma, Everlast, Lonsdale... Hm, not bad :)
Némi körforgalom után az éléstár feltöltése a célunk. Morrisons, az angol Auchan. Tiszta, nyugodt, rendezett. Végig járjuk a sorokat, sok tippet kapok mit érdemes és mit nem enni/venni.
Görcsösen próbálom visszafogni magam. Spórolj! De ennem is kell, meg tisztítószer is kell.
Egy kisebb kupaccal távozunk a pénztártól.
Már úton vagyunk haza, mikor Mogyi felkiált, Argos!
Majd kihagytuk, pedig nekem kellett volna figyelnem :/
A szekrényem!
Joe otthonosan mozogva a forgalomban, pillanatok alatt talál egy parkolót.
Már rutinból nyomom az áruház-terminál gombjait és töltöm ki a rendelési lapot, irány a kassza és a kiadó...
Könnyed és gördülékeny vásárlás. A kiadóban a tegnapi férfi megismer és mosolyogva pár szóval üdvözli előző napi vásárlóját :)
Otthon belakom a polcokat, miket Mogyi bocsátott a rendelkezésemre. Konyhában majd egy egész szekrény és a hűtőben egy polc.
Elfog az otthon érzés :)
Köszönöm! :)
Némi kávé és az új szerzemények szemrevételezése után készülődünk a bankba.
Bár kisebb sor van előttünk, hamar a pulthoz invitálnak. Rövid egyeztetés után az emeleti irodákhoz irányítanak, ahol majd szólítanak.
A hölgy készségesen (érzem, hogy ezt a szót még sokat fogom leírni :) ) hellyel kínál minket.
Rövid egyeztetés, a tegnapi kérdések és gondok. Állás nélkül... na de utánakérdez, és kimegy.
Mogyin látom, hogy ideges :/
Pár – számunkra feszült – perc után érkezik a hölgy vissza. Mielőtt bármit mondhatna, bevetem a tegnapi 'trükköt', és megemlítem a betenni kívánt összeget, mire megnyugtató választ kapok.
Adatok rögzítése és aláírások után lekísér a pénztárhoz és maga (!) elrendez mindent :D
Ilyen vidáman még nem jöttem ki bankból :)
Az internet segítségével Portland streeten megtaláltam Lincoln egyetlen cyber cafeját.
CV – önéletrajz - nyomtatás. Vagy még se, zárva :/ séta haza.
Némi szöszmötölés után, összerakom a szekrényem. 90 x 25 x 4 a doboz és max 1 kiló.
Végtelenül egyszerű, csak a funkció a lényeg. Mire összerakom (5 perc) egész barátságos formát ölt. :) vége a ruha kupacoknak :)
Szobám már egész otthonos. Már csak egy pár gombostűt kell szerezzek, hogy azt a pár képet, amiket kihoztam kitűzzem.
Mogyi emlékeztet, hogy most már küldözgessem az önéletrajzom on line. Jogos!
Egy rövid, de annál szívmelengetőbb skype-beszélgetés... Mayam
Kilépek szobám, családom és a táplálkozás idilljéből és nekifekszem a netnek...
Regisztrálok, adatlapot töltögetek. Szegény Mogyit zaklatom kérdéseimmel.
Állás van sok, csak nem nekem :/
Ez még csak a második napom, türelem. :/
Ketyeg az óra. Fogy a pénz... :/
Nyugi, holnap agency hegyek...
Átbeszélem Mogyival a költségeket. Nem szeretek tartozni! Pláne barátnak.
Kalkulálok. Kemény gondolatok...
Este van már. Zörög a telóm, idő van. A tegnapi elmaradt hívást most megteszem.
Hoppá nincs egység a kártyámon :/
Mogyi unszolására használom a landlinet :/
Amy
Beszélgetésünk megrázó és rövid
:'(
Késő van. Joe is megérkezett. Pár szó beszélgetés.
Mindjárt éjfél. Mind ha csak érzéseim követné az időjárás, csendesen szitál az eső.
Szép álmokat
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mayam 2010.05.27. 12:19:00
Szépen haladsz! Hajrá és kitartás!
ölel, M
AMY (törölt) 2010.05.27. 18:05:00
Mogyiéknak is...:)
mariann49 2010.05.27. 20:19:12
Kicsit megváltozott tegnap óta:)
Jó olvasni az élményeket,ilyenkor én is átélem újra a kezdeteket.
Tudom,hogy nehéz,fájdalmas,és bár barátok kozott vagy,mégis idegen a szoba,a konnektorok,csapo,villanykapcsolók:)
De azért nagy ajándék mégis ez az "új világ".
Most mindent friss szemmel látsz még,élvezd ki!
Munka meg,ha 3 hét múlva sikerul állásba menned,az nagyon jó eredmény!Turelem!
majCharlie.blog 2010.05.27. 21:14:45
Köszönöm kedves szavaid és bátorításod! :)
Próbálok optimista lenni és ezt a blogon is meg akartam mutatni.
A szobámat (is) nagyon szeretem, most már a lehetőségeimhez mérten olyan 'én' :)
Köszönöm a tanácsot! Most minden tipp jól jön! Próbálok türelmes lenni/maradni.
Szép napot/estét :)